44. heti hírlevél – Merre tovább, forint???

Ezen a héten azt vizsgáltuk, hogy mi áll a forint leértékelődésének hátterében. Milyen folyamatok vezettek ide és a jelenlegi helyzet alapján milyen további árfolyammozgások várhatók.

Elmondható, hogy a feltörekvő országok devizái gazdasági turbulenciák, geopolitikai sokkok és válságok idején leértékelődési nyomás alá kerülnek. Ahogy az várható volt az orosz-ukrán háború kitörésével ezek a valuták látványos gyengülésnek is indultak.

A kezdeti sokk után a forint azonban teljesen elszakadt a régiós devizák pályájától. Vizsgáljuk meg milyen folyamatok okozták, hogy a forint többet gyengült a régió többi devizáihoz képest – 10%-al a lengyel zlotyihoz és 20%-al a cseh korona vagy a román lejhez képest.

Miért gyengült jobban a forint, mint a régiós devizák?

Egy ország jegybankjának elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése. 2021 júniusában az MNB a gazdaságot érintő inflációs folyamatokra reagálva, a régióban elsőként kamatemelési ciklusba kezdett. A kezdeti kommunikáció szerint az MNB egészen addig szigorít és kamatot emel, ameddig az inflációs nyomás jelen van!  Sajnálatosan a jegybank többször is elbizonytalanodott az általa meghatározott úton.

 

Az elbizonytalanodásnak két következménye lett:

Egyrészt, a forint hirtelen komoly leértékelődésen ment keresztül, amire válaszul az MNB szigorúbb hangnemet ütött meg és a korábbinál agresszívabb lépést tett. Jól szemlélteti ezt a szeptember vége óta történt események. A jegybank 11,75% irányadó kamatszint és 405-ös EURHUF árfolyam mellett bejelentette, hogy 13%-ra emeli az alapkamatot és ezzel lezártnak tekinti a kamatemelési ciklust. Ezt követően nagyjából 2 hét leforgása alatt a 435-ös szintig szaladt el az EUR/HUF árfolyam. A jegybanknak itt kellett újra szigorítania, ami arra volt elég, hogy immár a 18%-os irányadó kamatszint mellett legalább ideiglenesen sikerült megállítani a gyengülést, de már csak 410 körül árfolyamszintekre tudott visszaerősödni a forint. Az ezt megelőző elbizonytalanodásoknak is hasonlóan két eredménye lett: egyrészt magasabb kamatszint mellett magasabb árfolyamon stabilizálódott a forint, másrészt az MNB elszántsága is megkérdőjeleződött. Az ilyen fajta bizonytalankodás rontja a piac megítélését, illetve felmerül a kérdés, hogy mikor fog ismét megváltozni az MNB álláspontja.

 

A forintra ható főbb kockázati tényezők:

A gazdaság energiafüggősége. Egyrészt az Oroszország irányába fennálló gázfüggősége Magyarországnak a legjelentősebb az Unión belül – ami már önmagában komoly kockázatot jelent. Másrészt, az elszálló energiaáraknak köszönhetően Magyarországnak jelentős folyó fizetési mérleg hiánya alakult ki az elmúlt időszakban. Ez a folyamat ráadásul öngerjesztő, hiszen a folyamatosan leértékelődő forintból kell a megdrágult energiát megvásárolni.

Ezen felül ismét megjelent az ikerdeficit, mivel az államháztartási hiány mellett jelentős folyó fizetési mérleg hiány alakult ki, ami további nyomás alá helyezi a forint árfolyamát.

Végezetül pedig jelentősen növeli a bizonytalanságot az EU-források kérdése. Ezzel kapcsolatban nagyon nehéz tisztán látni. Ami biztos, hogy a magyar fél részéről optimista nyilatkozatokat lehet hallani, viszont ezek Brüsszel részéről többnyire nem kerülnek megerősítésre. Összességében elmondható, hogy egy megállapodás rövidtávon komoly segítséget jelentene a forint árfolyamára nézve, viszont a jelenlegi helyzet inkább csak a bizonytalanságot növeli.

Összefoglalva a fentieket elmondható, hogy a forint külső és belső okok miatt egyaránt nyomás alá került az elmúlt időszakban.

  • A nemzetközi kamatkörnyezet alakulása – első sorban a FED kamatemelési ciklusa – és az energiaárak volatilitása olyan külső tényezők, melyekre a gazdaságpolitikának nincsen ráhatása. Ennek ellenére igen jelentős kockázatot jelentenek és fennmaradásuk továbbra is valószínűsíthető.
  • A belső tényezőkre és folyamatokra tekintve elmondhatjuk, hogy az MNB szigorítása bár visszafordította a szakadék széléről a forintot, azonban a leértékelődési tendencia megállítását egyelőre ez nem jelentette. A jegybanki kommunikáció változása továbbra is kockázatot rejthet magában.
  • Az EU-s források megszerzése jelentősen javítana a forint helyzetén – csak rövid távon -, de a lengyel példából jól látszik, hogy maga a megállapodás bár szükséges, de nem elégséges feltétele az összegek lehívásának, valamint a megállapodás pontos időpontja továbbra sem látszódik még.

Véleményünk szerint a fenti tényezők kedvező alakulása bár pozitív árfolyamváltozást hozna átmenetileg a forint árfolyamára nézve rövid távon. Viszont a forint trendszerű leértékelődését ezek a tényezők sem fogják tudni megfordítani, ezáltal hosszútávon további leértékelődésére számítunk.

Megosztás:
Facebook
Twitter
LinkedIn