A 2025-ös év első fele stabilizációt, ugyanakkor kihívásokat is hozott a magyar gazdaság számára. A makrogazdasági környezet fokozatosan normalizálódik a 2022–2023-as inflációs sokkot követően, de a kilábalás tempója és szerkezete vegyes képet mutat. A gazdaságpolitikai döntések, az európai konjunkturális környezet, valamint a belső kereslet helyreállása kulcsszerepet játszanak a növekedési pálya alakításában.

A KSH adatai szerint a magyar gazdaság 2025 első félévében csupán minimális  GDP-növekedést produkált éves összevetésben. Ez a bővülés elsősorban a belső fogyasztás enyhe élénkülésének és az ipari termelés fokozatos visszatérésének köszönhető. A mezőgazdaság teljesítménye a tavalyi aszályos év után némileg javult, de a szektor még nem tért teljesen magához. Az éves növekedéssel kapcsolatos várakozások 2,2- 1 százalék között mozognak.

A növekedés motorjai között újra megjelent az építőipar – részben az EU-források visszatérésének és az állami beruházások fokozatos felfuttatásának köszönhetően –, ugyanakkor az exportorientált ágazatok (különösen az autóipar és az elektronika) még nem érték el a 2021–2022-es dinamikát. A külkereskedelmi többlet csökkenése is enyhítette a GDP-növelő hatást.

Visszafogott infláció, konzervatív várakozások

2025-ben az infláció trendszerűen csökkent, júniusban éves alapon 4,5% körül alakult, köszönhetően a tavalyi bázishatásnak, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorú kamatpolitikájának. Az alapkamat 6,5%-ra mérséklődött, és bár a piac további lazítást áraz, az MNB jelezte: óvatosan halad, figyelve a nemzetközi kamatkörnyezetre és az árstabilitási célok betartására.

Az infláció szerkezete alapján látszik, hogy a szolgáltatási árak továbbra is erőteljesebben emelkednek, míg az élelmiszer- és energiaárak már stabilizálódtak.

A foglalkoztatottság szintje magas, a munkanélküliség 4% alatt stabilizálódott. Ugyanakkor a korábbi évekhez képest mérséklődött a bérnövekedés üteme, és a reálkeresetek csak az év második felére kezdtek újra érdemben emelkedni. A strukturális munkaerőhiány – különösen az IT, egészségügy, építőipar területén – továbbra is fennáll, ami korlátot szabhat a potenciális növekedésnek.

Melyek a következő időszak kulcskérdései? 

A gazdasági elemzők 2025 egészére 1–2,2% közötti GDP-növekedést várnak, amit támogat az alábbi tényezők erősödése:

• az uniós források újrainduló lehívása (helyreállítási alap, 2021–2027-es költségvetés),
• a lakossági reáljövedelmek javulása és a fogyasztás bővülése,
• a beruházások élénkülése, különösen az ipari automatizáció és a logisztikai fejlesztések terén,
• valamint a külső kereslet fokozatos javulása Németország és a régió többi országának kilábalásával.

Kockázatok között persze  továbbra is szerepel a geopolitikai feszültségek elmélyülése (pl. Ukrajna, közel-keleti instabilitás), a forint árfolyamának ingadozása, valamint az MNB és a kormányzat közötti gazdaságpolitikai koordináció kihívásai.

Hogyan alakul az összkép? 

Összességében elmondható, hogy az infláció csillapodása és a reálgazdasági mutatók fokozatos javulása biztató, ugyanakkor a szerkezeti reformok (pl. oktatás, egészségügy, digitalizáció) továbbra is elengedhetetlenek a hosszú távú potenciális növekedési ütem megőrzéséhez. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, vajon sikerül-e a makrogazdasági stabilizációt beruházási és innovációs fordulattá alakítani – ennek eredménye határozhatja meg a következő évtized növekedési modelljét.